Napjainkban a neves pozitív gondolkodókat új-gondolat íróknak hívják. Ez azért elgondolkodtató, mert ha van valami, ami biztos, hogy nem új, az a pozitív gondolkodás. Szeretek ilyen írásokat olvasni, mint amilyenek új-gondolat írók tollából származnak, de időről-időre rádöbbenek, hogy minden sor napvilágot látott már valahol, valamikor, mielőtt megváltozott (olykor közérthetőbb) formában elénk került.
Tegnap este olvasgattam egy századforduló körüli regényt, amikor hirtelen újra villámcsapásként ért a felismerés, hogy a pozitív gondolkodásban, és annak leírásában valójában semmi új nincs. Selma Lagerlöf svéd írónő első könyvét olvastam, a Gösta Berlinget, amikor a következő sorokra találtam.
A gondolatokat Marianne közvetíti az olvasó felé, aki egy gyönyörű fiatal lány volt, majd súlyosan megbetegedett. A betegségből ugyan felgyógyult, de szépsége semmivé lett. Amint sorsán elmélkedett, ezek a gondolatok merültek fel benne:
„És hirtelen az a gondolata támadt, hogy végül talán mégis az embertől magától függ minden s öröm és fájdalom csak attól a különböző látásmódtól függ, mellyel az emberek ezeket a dolgokat szemlélik. Kérdezte magától, vajjon szerencse vagy szerencsétlenség volt-e az, ami őt érte ebben az esztendőben, de maga is alig tudta.”
Selma Lagerlöf: Gösta Berling 1891
Néhány évvel ezelőtt olvastam egy cikket egy új-gondolat írótól, ami azt fejtegette, hogy minden kudarcban ott rejlik egy újabb lehetőség, csak a szemléletmódtól függ, hogy mit látsz benne. Akkor ezt valóban új gondolatnak tartottam, holott a fenti sorokat látva Selma Lagerlöf több mint 120 éve leírta ugyanezt. Valószínűleg nem ő volt az egyetlen.
A pozitív gondolatokkal kapcsolatban azonban azonnal felmerülnek bennem a szélsőségek. Pontosabban az, hogy mennyi szélsőségesen gondolkodó ember van. Vannak, akik kizárják ezeket a dolgokat és kizárólag az anyagi világ felé fordítják figyelmüket. Azonban még rosszabb az, amikor valaki semmi figyelmet nem fordít az anyagi világ követelményeire, mert azt gondolja, hogy pozitív gondolkodással nem kell tennie semmit, hogy a dolgok jóra forduljanak.
Itt is a középút a megoldás. Semmittevésből nem lesz semmi, de a gondolat erejét kizárni is ostobaság. A gondolatok belőlünk származnak és mi az anyagi világ részei vagyunk.
Tehát, amikor a számláid miatt aggódsz, vagy a munkahelyi gondok aggasztanak, akkor tegyél meg mindent, hogy javuljanak a dolgok, de soha ne hagyd figyelmen kívül, hogy a rossz történések talán egy jobb dolog eljövetelének a hírnökei.
A megtörtént dolgokon nem változtathatunk, de a látásmódunkon igen. Mégis mit veszíthetsz?
