Az óraátállítás mindnyájunkat megvisel, legyen szó akár a nyári, akár a téli időszámításra való átállásról. Ám ilyenkor tavasszal, az általános tavaszi fáradtságot tovább fokozza a mesterséges időmódosítás, ami erősen megviseli szervezetünket.
Miért szükséges valójában az óraátállítás? Egészen pontosan milyen hatással van egészségünkre a nyári időszámítás bevezetése? Lehetséges csökkenteni ezt a romboló hatást? Ezekre a kérdésekre voltam nagyon kíváncsi, ezért utána néztem pár dolognak, amit az alábbiakban megpróbálok összefoglalni.
Az óraátállítás célja
Az óraátállítás alapvető célja pusztán gazdasági vonatkozású. A nyári időszámítás bevezetése egyetlen céllal történt, a mesterséges világítás csökkentéséért, tehát a villamos energia spórolás szülte ezt az extrém ötletet.
Mivel nyáron korábban kezdődnek a napsütéses órák, ezért az egész rendszer alapja önmagában jogos, hiszen már kora reggel sincs szükség mesterséges világításra. Ám a nyári időszámítás ötletgazdája kizárólag a gazdasági okokat vette figyelembe. Azt azonban már figyelmen kívül hagyta, hogy milyen hatással lesz az óraátállítás az emberi szervezetre. Ugyanis az ember biológiai óráját nem lehet egy mozdulattal átállítani. Mégis az óraátállítás rendszere még ma is érvényes. Annak ellenére, hogy rengeteg tanulmány jelent meg egészségügyi hatásairól, nem valószínű, hogy megszüntetésre kerül bármikor is.
Ez azért is érdekes, mert amikor a nyári időszámítás bevezetésre került, akkor még mondhatjuk, hogy volt létjogosultsága a rendszernek, de ma…
Nézzük meg, hogyan történt mindez.
Óraátállítás történelem
Az ötlettel többen is foglalkoztak a XVIII. századtól kezdve. Az első ötletgazda Benjamin Franklin volt. Majd a XIX. század végén George Vernon Hudson, a XX. század elején pedig William Willett vetette fel újból az ötletet.
Az első nyári időszámítás bevezetésére az I. világháborúban került sor, melynek célja az üzemanyag háborús célokra való megtakarítása volt. Amerikában az óraátállítás időszakát „War Time”-nak (kb. háborús idő) hívták. Ám egyértelmű volt mindenki számára, hogy a háború befejeztével a „War Time”-ot is beszüntetik.
Magyarországon az ’50-es években vezették be az óraátállítást, mivel az esti csúcsterhelésből adódóan kapacitási nehézségek adódtak az energiaszolgáltatók részéről. Ezt kívánták enyhíteni, ám gyorsan rájöttek a negatívumaira, mert három éven belül beszüntették ezt a rendszert.
1980-ban azonban érvényét vesztették a negatívumokról alkotott nézetek (vagy más változott), mert újra bevezetésre került a téli, illetve nyári időszámítás.
Több tanulmány is kimutatta, hogy a nyári időszámítás révén nyert energia megtakarítás nem jelentős. Oroszországban meg is szüntették négy évvel ezelőtt. Ebben a kérdésben igazán csatlakozhatnánk hozzájuk.
A nyári időszámítás egészségügyi hatásai
Ma már kutatások támasztják alá, hogy az óraátállítás befolyásolja szervezetünk bioritmusát, valamint a hormonháztartást is. Elsősorban a melatonin és a kortizol termelődésre van nagy hatással a hirtelen időeltolódás. A legnagyobb probléma, hogy pontosan ezek a hormonok vannak a legnagyobb hatással a stresszhatás csökkentésére. Így teljesen egyértelmű, hogy miért vagyunk zaklatottabbak az óraátállítás időszakában.
A kutatások nem kérdőívezésen alapultak, hanem vérminták elemzése alapján, így mérték a kortizolszintet. Éppen ezért sokkal szilárdabb a bizonyíték, kétség sem fér hozzá, hogy az óraátállítás megviseli az emberi szervezetet. A melatonin termelődés felborulása az alvás minőségére van hatással, ami nyilvánvalóan befolyásolja az immunrendszert is. Ebből látható, hogy sokkal szorosabb összefüggések vannak, mint gondolnánk. Ráadásul, a kutatások alapján most már azt is tudjuk, hogy szervezetünk átállása nem történik meg néhány nap alatt, sok esetben ez heteket vesz igénybe.
Még egy rossz hír. A nyári időszámítás további veszélyeket is rejt magában. Hat éven keresztül vizsgált statisztikák alapján sajnos most már egyértelmű, hogy a szívinfarktusok száma kiugró értéket mutat ebben az időszakban. Ez nyilván a stresszhormon termelődésének elégtelensége miatt van.
Hogyan tegyük könnyebbé az óraátállítás időszakát?
Mivel az átlagos alvásidő csökken (nem csak az első napon), plusz az alvás minősége romlik, ezért elsősorban erre kell helyezni a hangsúlyt. Érdemes elalvás előtt gyógynövény alapú nyugtató teát inni, ami javítja az alvás minőségét. Ezen kívül a testmozgás is javasolt, még azoknak is, akik amúgy nem mozognak, mert ez is segíti a regenerálódást. Akár húsz perc séta is jó hatással lehet az átállás meggyorsítására.
Ebben az időszakban érdemes külön figyelni szervezetünk tehermentesítésére. Itt elsősorban a méreganyagokra gondolok. Csökkentsd a cukrot, a nasikat, és figyelj jobban a folyadékfogyasztásra. Ha könnyebbé tesszük szervezetünk számára az egyéb funkciók ellátását, akkor több energia marad az átállás nehézségeinek leküzdésére.
Rengeteg egyéb lehetőség van még az átállás megkönnyítésére. Ha neked is van ötleted, írd le hozzászólásban!
