Amikor a béltisztító készítményekkel kapcsolatban azt állítottam, hogy más tényezők miatt kevésbé hatékonyak, mint a nyers zöldség, akkor az enzimekre gondoltam. A cikk előzményét itt találod.
Néhány szót érdemes szólni az enzimekről, mert erről ma még társadalmi szinten vajmi keveset tudunk. Az enzimek létfontosságúak a szervek működése szempontjából. Olyannyira, hogy nélkülük nem működne egyáltalán semmi a szervezetünkben. Születésünkkor egy enzimcsomagot kapunk „ajándékba”, amivel takarékoskodnunk kell, mert egész életünk során ki kell tartania. Hogy is van akkor ez egészen pontosan?
A meglévő enzimeket csak akkor kell felhasználnunk, amikor nem juttatunk be elegendő enzimet külső forrásból. Olyan ez, mint egy bankbetét, csak jóval fontosabb. Ha a tartalék enzimeink elfogynak, az egyenlő a halállal, szó szerint. Enzimeket kizárólag zöldségek és gyümölcsök útján juttathatunk be, méghozzá nyers formában, mivel a hőhatás árt nekik. A húsokban is vannak enzimek, ám éppen a főzés miatt ezek nagy része tönkremegy, nem tudja hasznosítani a szervezet.
Mi történik, ha enzimtartalékunkhoz kell nyúlni?
A helyes kérdés az lenne, mi történik, ha nem eszünk elég nyers zöldséget és nem jut enzim a szervezetünkbe? Roppant egyszerű, akkor a tartalékot fogja használni a szervezet, mivel a szervek működéséhez szükség van rá. Amikor az enzimtartalék kezd elfogyni, a szervezet átáll még takarékosabb üzemmódra, és elkezdi szelektálni, hogy mely funkciók fontosabbak a többinél. Ilyenkor jelennek meg az addig nem észlelt allergiás tünetek, romlik a látás, hallás, szívritmuszavar lép fel, és még lehetne sorolni a végtelenségig.
Az enzimtartalékkal csínján kell bánni, mert ha elfogy, akkor vége az életnek. A szervek leállnak. Természetesen ez nem egyik pillanatról a másikra következik be, hiszen a fokozatos romlást nyilvánvalóan észleljük. Ám mit teszünk ekkor? A legtöbb ember elmegy orvoshoz, majd elkezdi szedni a vérnyomáscsökkentőt, koleszterincsökkentőt és még ki tudja, mit. A fentiekből elég világos lehet, hogy ez átmeneti megoldás, egy picit ki lehet tolni vele a végleges leállás idejét.
Mennyi nyers zöldség szükséges?
A fenti leírás logikus és igaz, ennek ismeretében elgondolkodtató, hogy miért nem esznek mégsem elegendő nyers zöldséget az emberek. A válasszal adós maradok, fogalmam sincs. Amikor valaki tudja, hogy mire lenne szüksége és mégsem azt csinálja, az észszerűtlen és megmagyarázhatatlan.
Na de mennyi nyers zöldségre van szükség ahhoz, hogy rendszeresen ki legyen takarítva bélcsatornánk, elegendő vitaminhoz és ásványi sókhoz jussunk, valamint ne merítsük le időnek előtte enzimkészletünket? Hogy (majdnem) minden kitételnek eleget tegyünk, ahhoz naponta 25-45 dkg nyers zöldség szükséges. Lehet, hogy első látásra kicsit soknak tűnik, ám ez csak szokás kérdése.
A fenti bekezdésbe a ’majdnem’ szót nem véletlenül illesztettem be. Mivel a vitaminszükségletet és az ásványi anyag szükségletet ez a mennyiség nem fedezi, emellett érdemes táplálékkiegészítők révén pótolni a hiányzó mennyiséget.
A nyers zöldség bevezetése az étrendbe nemcsak egészségessé, de széppé is tesz. A szervezetnek lesz megfelelő enzimtartaléka a bőr és a haj regenerációjához, amire egyébként nem lenne lehetősége. Minden prémium kategóriás kozmetikumnál fontosabb ez a tényező.
Üdvözlöm. szeretnék érdeklődni legfőképp milyen enzimre gondol? Én úgy gondolom a legfontosabb lenne az a telemoráz enzim. Ez az ami ha elfogy akkor már a sejtosztódás le áll mert elfogyott az élet hossz a sejtosztódáskor. Az élet hosszt kellene vissza növesztenünk,hogy újra sejtosztódásunk működjön. Ön szerint mely zöldség lenne az amiben ez az enzim benne van?
Kedves Violett, a teloméreket elsősorban nem a zöldségekből nyerjük, hanem intenzív testmozgás hatására épülnek újra. Erről szól az „Örök fiatalság titka” című cikk itt a blogon.